A fúrás területén a fúróberendezések két fő típusa létezik, amelyek mindegyike eltérő fúrási képességekkel és alkalmazási területtel rendelkezik. Ebben a blogban nézzük meg ezt a két megkülönböztetést, hogy segítsen kiválasztani a fúrási igényeinek leginkább megfelelőt.
1.
működési elv
A robot-írja le-a-lyukfúrót: Ütős{0}}forgómódszert alkalmaz, amely az ütőerőt a fúrórúdon keresztül továbbítja a fúrószárra, miközben egyidejűleg forgatja a fúrószárat a sziklák töréséhez. Az ütközésmérő rendszerint a fúrófej közelében található (lefelé-a-furat), ami magas energiaátviteli hatékonyságot biztosít, és alkalmas közepes és mély{4}}furatokhoz.
Kőzetfúró: Elsősorban nagy{0}}frekvenciás ütésekre (például pneumatikus vagy hidraulikus hajtásra) támaszkodik, és az ütőerőt a fúrórúdon keresztül adja át a fúrószárnak, gyengébb forgási hatással, vagy segédberendezést igényel. Alkalmas sekély vagy kis{2}}átmérőjű fúráshoz.
2.
Fúrókapacitás
A lánctalpas-gépelje le-a lyukfúrót: nagy fúrási átmérővel rendelkezik (általában 80-200 mm), és akár több tíz méteres mélységig is képes fúrni, így alkalmas közepes és mély lyukak, például bányászat és rézsűk támogatására.
Kőzetfúró: Viszonylag kis furatátmérővel (általában 50 mm-nél kisebb) és sekély mélységgel rendelkezik, és többnyire alagútfúráshoz, másodlagos zúzáshoz és egyéb forgatókönyvekhez használják.
3.
A felszerelés összetétele és mobilitása
A robot-írja le-a-lyukfúrót
Nagyfokú függetlenség: A lánctalpas alvázzal és energiarendszerrel felszerelve önállóan tud mozogni, és alkalmazkodik az összetett terepekhez (például nyílt{0}}bányákhoz és lejtős műveletekhez).
Integrált kialakítás: Jellemzően egy-a-lyuk kalapácsot, poreltávolító eszközt és hidraulikus vezérlőrendszert tartalmaz, így nincs szükség további segédberendezésekre.

Óriási
Moduláris felépítés: egy kocsi alvázból, sziklafúró karokból (több kőzetfúró) és egy külső áramerősségre vagy hidraulikus állomásokra (például alagutakban lévő rögzített tápegységre) támaszkodó kezelőplatformból áll.
Korlátozott mobilitás: Bár járható, többnyire rögzített vagy félig rögzített forgatókönyvekben használják (például alagút feltárás), és rugalmassága alacsonyabb, mint a lánctalpas berendezéseké.
4.
Költség és karbantartás
Lánctalpas típus a lyukfúró berendezésen: alacsony beszerzési költség, viszonylag egyszerű karbantartás (az ütközésmérő hosszú élettartama), nagy hatásfok, alacsony energiafogyasztás, hosszú távú, -nagyszabású-projektekhez alkalmas.
Kőzetfúró berendezés: A kezdeti beruházás viszonylag magas, és kis furatátmérők (50 mm) esetén hatékonyabb, mint a lyukfúró berendezések nyomon követése az építési ütemtervnek megfelelően. A kőzetfúró szerszámok elhasználódása azonban gyors, a karbantartási költségek pedig magasak.
5.
Alkalmazható forgatókönyvek
Tipikus alkalmazások: nyílt-bányászat, lejtős horgonyzás és mélyfúrási műveletek vízerőművek ásatásainál.
Előnyök: Erős alkalmazkodóképesség a kőzet keménységéhez (különösen közepesen kemény és kőzet feletti rétegeknél), nagy fúrási pontosság.

Óriási
Tipikus alkalmazások: szűk térben végzett műveletek, például alagút ásatás, földalatti bányászat és metróépítés.
Előnyök: Többkaros együttműködés, rugalmas pozicionálás, alkalmas összetett keresztmetszeti{0}}fúrási igényekre.
